2355863
, , ,

Te is fekete öves halogató vagy?

Szokták mondani, hogyha nem lennének határidők, soha semmi nem készülne el. Lehet van ebben valami. Én például hónapok óta halogatok egy okmányirodai ügyintézést. Mivel ennek sincs úgy határideje, csak jó lenne elintézni, ezért görgetem magam előtt. Régóta.

Mit és miért halogatunk?

Nagy általánosságban elmondható, hogy alapjáraton nem a folyamatos munkára, pörgésre vagyunk kalibrálva, hanem arra, hogy ha lehet, ne csináljunk semmi, vagy nem túl sok mindent.

Ennek ellenére a való élet nagyban tesz erre. Folyamatosan kapjuk tőle a feladatokat, elintézendő dolgokat. Ezekből pedig egyre több és több lesz. Van, amit megcsinálunk és van, amit nem.

Ha tologatunk, halogatunk magunk előtt bizonyos dolgokat annak többféle oka lehet.

  • Unalmas feladat: Erre tipikus példa, amikor ülök a számítógép előtt és valami olyan dolgot kell csinálnom, ami nem igazán érdekel, akár még untat is. Ilyenkor, gyakran keresek valami jobb elfoglaltságot és inkább elolvasok egy érdekes cikket a neten. Érdekes módon mindig találok valami izgalmas olvasnivalót :)
  • Nehézséget jelentő feladat: Nehéznek ítélhetjük, mert nincs hozzá elég tudásunk, információnk. Vagy akár amiatt is, mert elvégzéséhez el kellene hagynunk a komfort zónánkat. Most őszintén, kinek van kedve ehhez? Így marad, a ”majd holnap megcsinálom”.
  • Perfekcionizmus, tökéletességre való törekvés: Ez a halogatás okai közül talán a leggyakoribb. Amikor sosem elég jó, sosincs teljesen kész, mert mindig lehet még rajta valamit finomítani. A végtelenségig.
  • Hibázástól való félelem: Aki dolgozik, hibázik. Szól a mondás. Sokak maximalizmusába mégis ez egyszerűen nem fér bele. Egy-egy apróbb hibát is hatalmasként élnek meg és az ettől való félelem arra sarkallja őket, hogy inkább bele se vágjanak.
  • Szorongás-”Mit fognak szólni mások?”: Sokszor akarva, akaratlanul is kapunk kritikákat másoktól a munkánkkal vagy egyéb minket érintő dolgokkal kapcsolatban. Ez nagy nyomás lehet, ha bizonytalan vagy még magadban és attól félsz, hogy mások rossznak találják, amit csinálsz. Nekem eleinte itt, a coaching oldalamon való blog írás volt ilyen. Féltem attól, hogy mit szólnak majd az írásaimhoz? Milyen kritikákat kapok.

Döntést halogatunk vagy feladatot?

Ha nem hozol meg egy döntést, például, hogy új munkát keresel, akkor nem is igazából a döntést halogatod, hanem sok esetben a munkakereséssel járó macerát, bizonytalanságot. Az ezzel járó munkát.

Soha nem döntést, hanem inkább feladatot tolunk magunk előtt. Ezt pedig általában addig tesszük, amíg nem lesz olyannyira kellemetlen, hogy valóban a tettek mezejére lépjünk. Előtte megjelenhet az önvád, ami nem biztos, hogy eredményre vezet.

Jó példa a halogatásra az egészséges életmód. A csapból is ez folyik, az emberek többsége mégsem foglalkozik vele, liter számra issza a cukros üdítőket, falja a chipset este a tv előtt. Mígnem egyszer csak a házi orvos felhívja a figyelmet egy rossz vércukor értékre. Ez már elég ”jó” kényszerítő tényező lehet, hogy változtassunk.

Keresek új munkát, majd jövőre…

A munkahely vagy pozícióváltást is a fenti okok miatt halogatják oly sokan. Amivel nincs is baj, amíg az egyén úgy érzi, hogy még meg tud küzdeni a fennálló helyzettel. Elbírja ezt a fajta terhet, nyomást, kinek mi.

Mi a melósabb? Elviselni, hogy szar vagy elkezdeni foglalkozni a helyzettel és elindulni a változás irányába?

A halogatás legjobb ellenszere a tudatosság. Hogy megértsd mit és miért halogatsz. Milyen érzések társulnak ahhoz a dologhoz. Ha például folyamatosan negatív, lehúzó visszajelzéseket kapsz a főnöködtől, akkor az önbizalmad biztosan nem lesz a topon, ahhoz, hogy eladd magad egy állásinterjún. Ha úgy érzed, hogy Téged ez akadályoz, akkor kezdj el dolgozni azon, hogy erősítsd magad. Légy tisztában az erősségeiddel, tudd, hogy miben vagy jó. Találd meg erre a számodra legmegfelelőbb módszert, technikát. Kérj hozzá támogatást.

Igen, ez melós és időigényes, viszont jó esetben vezet valahova. Nem úgy, mint amikor nem csinálsz semmit.

Bármi okból is halogatsz, biztos, hogy mindegyiknek be tudod azonosítani az okát. Ezek közül lehet lesz olyan feladat, amire ezen túl is azt mondod, hogy nem annyira fontos, hogy foglalkozz vele. Viszont valószínű lesznek olyan területek is, ahol majd bele kell tenned a munkát azért, hogy pozitív változás következzen be.

Az önismereti munka MINDIG megtérül! Nem elvesztegetett idő.

Minimalist stile. vector business finance. Flying bird and cage Freedom concept. Emotion of freedom and happiness
, ,

Inspiráló karrierváltó sztorik az új blogon

Mindig is imádtam hallgatni mások karrierváltását, főként, ha valaki megvalósította régi álmát és a saját lábára állt. Izgalmasnak tartottam magát a folyamatot és inspirált az, ahogyan ezt meglépték, kezelték. Valahogy mindig kerestem az ilyen sikersztorikat és szerencsére találtam is.

Egy karrierváltás mindig magában hordozza egyszerre a lehetőséget és a bizonytalanságot is. Sok emberrel beszélgettem erről, akik alkalmazottként dolgoznak, nem igazán szeretik a munkájukat, ámde vágynak valami más felé. Sok esetben már van számottevő tapasztalatuk, de a félelmeik visszatartják őket attól, hogy lépjenek. Viszont a kis ördög mindig ott motoszkál, de ez nem mindig elég ahhoz, hogy megtegyük a következő lépést.

Érdekeltek azon emberek történeteik, akik már végig csináltak egy ilyen váltást.

Tudni szerettem volna, hogy honnan indultak?

Mire vágytak?

Mitől féltek?

És úgy egyáltalán, hogy mit gondolnak arról az útról, amit bejártak?

Így jött a ”multiszökevény” blog ötlete, ahol inspiráló karrierváltó interjúkat és egyéb karrierváltással kapcsolatos írásokat olvashattok. Szakmai témájú cikkeket pedig továbbra is itt, a saját oldalamon találtok.

overcome-your-fear

Bye, bye félelem! 8 tipp, hogy felül kerekedj rajta

Belegondoltál már abba, hogy milyen lenne az életed félelmek nélkül? Amikor szorongás nélkül ki mernél állni akár több száz ember elé is beszédet tartani? Amikor nem feszengenél végig egy hosszú repülő utat, végig azt várva, hogy mikor értek földet?

A félelem, mint olyan nélkülözhetetlen a túléléshez. Hatására a szervezetben számos védekező mechanizmus indul be, hogy megvédjen minket. Az agyban, ennek az idegrendszeri alapját az úgynevezett amygdala biztosítja.

A neander völgyben a második, mamuttal való találkozás után ősember barátunk már tudta, hogy mi a teendő, ha ilyen “ellenféllel” találkozik.

Mai világunkban szerencsére nem találkozunk ehhez hasonló helyzetekkel. Agyunk viszont nem változott, a korábbi tapasztalatok kapcsán mindig végzi a dolgát és jelez, ha hasonló szituációt észlel.

Mi a helyzet a mai félelmekkel?

  1.   Vannak olyan félelmek, amelyeknek alapja egy korábbi tapasztalat, rossz élmény
  2.    Vannak olyanok, amelyek “csak” a fejünkben élnek, meg sem történtek

 

Íme 8 tipp, hogy hogyan győzd le a félelmeidet!

  1.  Légy tisztában a félelmeiddel
  2.  Derítsd ki mi a pontos oka
  3.  Nézd meg, hogy ez mennyire valós félelem. Egy korábbi rossz tapasztalat alapján jött létre? Miért gondolod, hogy ez ismét elő fog fordulni? Ha nem történt ez meg Veled korábban, akkor miért gondolod, hogy meg fog történni?
  4. Mi az, amit tenni tudsz már most ellene? Szánj erre elég időt és gondold végig a válaszokat
  5.  Koncentrálj a mostra! Ha a mostban élsz, nem engeded meg az agyadnak, hogy a nem létező dolgok miatt aggódj
  6. Légy bátor! Mindenkinek vannak félelmeid. Lépj túl rajtuk… Gondolj úgy ezekre, mint például egy rossz időjárási körülményre, amire fel lehet készülni. (Ha esik az eső nyisd ki az esernyőd)
  7. “Mi a legrosszabb, ami történhet?” Tedd fel magadnak ezt a kérdést. Meglátod, hogy a legrosszabb az korántsem jelenti a véget. Légy laza, a szónak a jó értelmében.
  8. Építsd az önbizalmad! Tudd, hogy bármit is hozzon az élet képes leszel, azt megoldani

Bármivel kapcsolatos is legyen a félelmed ezek a tippek segíteni fognak, hogy kezelni tudd őket.

komfortzona_323530103

Komfort zónán innen és túl

Te voltál már úgy, hogy azt gondoltad, hogy mindent megtettél egy adott cél elérése érdekében, de mégsem jött a várva várt eredmény? Lehetséges az, hogy az általunk “mindennek” gondolt megtett dolog mégsem elég?

Komfortzóna, a világ legnyugisabb helye. Idilli miliő, kiválóan működő szokások, soha semmi eltérés. Minden megy a megszokott kerékvágásban és ezt szeretjük. Nyugalmat ad, minden kiszámítható és ez jó (?).
Na, de hogy van akkor az, hogy bár dolgozunk a célunkért, mégsem történik semmi, vagy nagyon lassan?

Ezek a gondolatok egy múlt heti TRX edzés közben fogalmazódtak meg bennem. Van a fejemben egy terv, hogy mi az a súly, amit el szeretnék érni. Eddig úgy gondoltam, hogy mindent meg is teszek ezért, járok sportolni, odafigyelek az étkezésre. Viszont ezen az edzésen (csoportos óra volt, irányított feladatokkal, nem “csak” tinglitangli az edzőteremben) rájöttem, hogy eddig csak a komfortzónám, kellően kényelmes határáig merészkedtem el és ezért nem értem el, amit szerettem volna. Pedig mindig jól megbeszéltem magammal, hogy mennyi mindent megteszek és ez mennyire jó. Így, hogy valóban elkezdtem feszegetni a határaimat már tényleg tudom és érzem, hogy hol van, az ahol valóban történnek a dolgok.

Úgyhogy mostantól új szelek fújnak a Zónán túlra és a “csodák” kezdik megmutatni magukat:)

Te a Zóna melyik oldalán vagy?