Tudatosság, tudatos jelenlét. Manapság gyakran halljuk ezeket a fogalmakat, dübörög a mindfulness és mindenki keresik önmagát. De ez a gyakorlatban is tényleg így van?
Sokszor azt látom és néha magamon is észreveszem, hogy gyakran robot pilóta üzemmódban vagyunk. Megyünk, tervezünk, rohanunk, intézünk, szervezünk, befizetünk, kitakarítunk, dolgozunk és még folytathatnám a sort. A napok, hetek rohannak előttünk, mi pedig loholunk utánuk, de soha nem vagyunk a jelenben. Vagy csak nagyon ritkán. Nem tudatosan cselekszünk, „csak” a bennünk futó programokat teljesítjük szorgalmasan.
kép forrása: psychology-spot.com
Érdekes dolog ez a tudatos jelenlét, mert ha valaki ezt tényleg komolyan veszi és csinálja, akkor, ahogy a nevében is benne van, jelen kell lenni, ott abban a pillanatban. Minden pozitív és negatív oldalával együtt.
Megfigyelni, értelmezni és tudatosítani, hogy tulajdonképpen mi is történik abban a percben? Jó ez nekünk, vagy rossz? Mit érzünk belül, mit érzünk fizikailag? De mi van akkor, ha sokszor könnyebb az éppen aktuális következő teendőre gondolni, mert nincs kedvünk vagy éppen nem tudunk szembe nézni azzal, ami ott akkor valójában történik?
Egyszerű és jó példa erre a napközbeni nassolás. Amikor szinte automatizmusként nyúlunk a csokiért vagy megyünk le a büfébe egy szelet sütiét. Tény, a csoki finom, de a benne levő cukor csak néhány percre orvosolja a problémát. Csak tüneti kezelést nyújt, mint egyfajta fájdalomcsillapító. De mi is fáj tulajdonképpen?
Mégis hogyan lehet kikapcsolni a robotpilóta üzemmódot és tudatosabbnak lenni?
A cselekvéseink tudatos megélése is kulcs ehhez.
Egyszer részt vettem egy mini- egy órás mindfulness előadáson. Napközben, munkaidőben volt megtartva a korábbi munkahelyemen. Kicsit fáradtan éreztem az előadásra, nehezemre esett koncentrálni, mert agyban már a következő megbeszélésen járt az eszem. Majd csináltunk egy tudatos jelenlét gyakorlatot, aminek ”csupán” annyi volt a lényege, hogy kezdjük el tudatosan figyelni a légzésünket, a levegő útját, ahogy beáramlik az orrlyukakon, ahogy ennek hatására megemelkedik a has vagy mellkas, majd ahogy a levegőt kifújjuk. Pár percig csináltuk mindössze ezt a légzés megfigyelő technikát, de sokkal többnek tűnt. Jó értelemben. Utána úgy éreztem magam, mintha fél órát aludtam volna. Sokkal frissebb és nyugodtabb voltam. Ezután sokkal jobban tudtam koncentrálni a feladataimra.
Ajánlom Nektek is, hogy naponta pár perc erejéig lassuljatok le és ”csak” lélegezzetek.
Tudatos jelenlét és karrier
Mi történik akkor, ha sikerül a nap minél nagyobb részét tudatos jelenlétben tölteni? Hogyan hat ez a munkára? Hogyan hat ez például egy munkahelyi konfliktusra?
Megérted és tudatosítod az érzéseidet, megérted a reakcióidat. Megérted azt, hogy egy ilyen történés hogyan hat(hat) utána a napod további részére. Így elcsípheted azt, ha este, otthon túlreagálsz valamit, ami annak a hatása, hogy napközben felidegesítettek.
De ahogy elkezded megfigyelni magadat, az érzéseidet és a reakcióidat egyre inkább felismered és megismered saját magad és az automatizmusokat, ami alapján sokszor működsz. Viszont azzal, hogy figyelsz ezekre, napról napra nagyobb önismeretre tehetsz szert.
És ha már a munkánál maradunk, ez az önismeret segíthet akkor is, ha éppen úgy érzed nem vagy a helyeden, változásra vágysz, de még nem tudod mi lenne az irány.
Az önismereti munkának köszönhetően jobban fogod tudni, hogy mit szeretsz vagy nem szeretsz csinálni. Megértheted ezeknek az okait, összefüggéseit.
Erre a területre a karrier coaching konzultációkon is nagy hangsúlyt fektetek, mert ez nélkülözhetetlen része a folyamatnak.
Két dolog fontos, az egyik, hogy kezdj el ezzel foglalkozni, a másik pedig, hogy keresd meg ehhez azt a módszert, ami számodra valóban működik.
Elvégre ki ismer Téged a legjobban, ha csak nem te saját magad?
