Egész életünkben a szabadságokat várjuk

Szerző: | 2020. január. 10. | karrier coaching, tudatosság

Még csak most lett vége a karácsonyi pihenésnek, punnyadásnak, mégis sokan már a következő szabadságot tervezik.

Ismerős, amikor az újév utáni első munkanapod azzal kezded, hogy megnézed hány hosszú hétvége lesz abban az évben?

Vakáció, Te drága!

Kutatások által kimutatott tény, hogy akkor vagyunk a legboldogabbak, amikor várjuk, hogy végre kiszakadjunk a munkából és megkezdjük jól megérdemelt szabadságunkat.

Tehát nem is a szabadság alatti napok okozzák a legnagyobb élményt. Igaz ez akkor is, ha csak egy hosszú hétvégéről van szó. Ez a hatás adott esetben már 8 héttel a vakáció előtt érezhető, aminek köszönhetően a hatékonyságunk is nő a munkában. Juhúúú!

Man jump happy during vacation at sea beach of Thailand

Szóval, ha csak két részre osztva veszed ki a szabadságokat, akkor az év nagy része szenvedéssel telhet (amennyiben nem szereted a munkádat). Emiatt érdemes lehet tehát több részletre elosztani a napokat. Mi, itthon a 20 nap alapszabadságunkkal az európai átlaghoz tartozunk. Ázsia néhány országában az alapszabadság csak 6-10 nap.

Örökké csak a szabadságot várni?

Mindenkinek fontos a pihenés, a regenerálódás. Annak ugyanúgy szüksége van kikapcsolódásra, aki szereti a munkáját, mint aki kevésbé. Itt szerintem a köztes időn van a hangsúly, ami eltelik két vakáció között. Nagyon nem mindegy, hogy az hogyan, milyen életminőségben telik. Szerintem.

Gondolj bele, 365 nap van az évben.

Ebből a nagy átlag, alig várja azt a 20 napot, amikor végre elszabadulhat a munkából.

Ha a fenti kutatásban említett 8 héttel számolunk, amikor már nagyon boldogok vagyunk a leendő pihi miatt, plusz a 20 nap szabival, akkor is az évi 52 hétből 32-t unott, elégedetlen, boldogtalan vergődéssel tölthetünk.

Ha ezt a 32 hetet beszorzom 40-el (40 évet kell dolgozni a nőknek a nyugdíjig, jelenleg) életünkből akár 1280 hét!!! is eltelhet úgy, hogy utálod a napjaidat! Ez a szám brutál sok.

Ne értsetek félre, ez a cikk nem arról szól, hogy márpedig mindenki azonnal mondjon fel, aki utálja a munkáját és ezután minden rózsaszín csillámporos lesz. Egyáltalán nem. Sőt! Ez nem ilyen egyszerű és ettől sokkal összetettebb.

Viszont azt szeretném láttatni, hogy sajnos ma az emberek nagy része így éli az életét. Sok esetben nem tesznek a változásért, nem ismerik fel a saját felelősségüket. Minden nap hozunk egy döntést, amikor elkezdjük a munkát. Nyilván élethelyzet függő, hogy ki, mikor, milyen váltást tud és akar bevállalni. De sose felejtsétek a saját felelősségetek! Az is egy döntés, hogy elfogadod a helyzetet. Ha ezt meg tudod csinálni és jól vagy, akkor az is rendben van.

Viszont ha úgy gondolod, hogy másfajta életet szeretnél magadnak, akkor minél hamarabb kezdj el ezzel foglalkozni!

Fotók: Freepik.com

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás